Régi Zsinagóga története

A RÉGI ZSINAGÓGA

A zsidók végleges letelepedését II. József 1781-ben hozott rendelete tette lehetővé. A zsidó vallásúak az első templomukat Szegeden már 1805-ban megépítették, így a Régi Zsinagóga már a második volt a sorban.

A klasszicista stílusú kiszsinagóga azt követően épült meg, hogy az egyre nagyobb létszámú szegedi közösség számára a város első zsinagógája már kicsinek bizonyult. (A közösség már az 1830-as évek közepén hozzákezdett volna az építkezéshez, de a város évekig nem adott engedélyt, így cselhez folyamodtak: írattak egy olyan orvosi igazolást, amely szerint a régi épület életveszélyt jelent az ott imádkozókra – ezt az indokot pedig a városi tanács elfogadta.)

A tervezők óbudai és pesti templomtervek alapján dolgoztak, az épület a kor igényeinek megfelelő klasszicista stílusban épült meg három év alatt, a földszinten a férfiak részére szolgáló padsorokkal, az emeleten pedig a női karzattal.

A szegedi Régi Zsinagóga épületét Lipovszky Henrik és József tervezték. Az építési munkálatok három évig tartottak és befejezését követően fel is lett avatva Schwab (Löw) Arszlán főrabbi által, aki mellesleg azt mondta, hogy az ország akkori legszebb zsinagógája a szegedi.

A szép arányú zsinagóga Szeged legszebb klasszicista stílusú műemléke. Bejárata mellett magyar és héber feliratú márványtáblák mutatják az 1879-es Nagyárvíz során mért vízszint magasságát. A járda felett nem nagy magasságban lévő táblák helyzete azonban csalóka, a város újjáépítése során ugyanis közel két méteres földréteggel emelték meg az eredeti térszintet. A zsinagóga oldalán pedig egy 1924-ben elhelyezett emléktábla emlékeztet az I. világháborúban elesett szegedi zsidó katonákra. Héber nyelvű verseit Löw Immánuel főrabbi írta.

Az épületet először 1857-ben újították fel, az 1879-es nagy árvíz azonban olyan mértékben megrongálta, hogy szinte használhatatlanná vált. Ezután a felújítás mellett növelték az imaszékek számát, valamint a földszinti helyiségek közül hármat lakássá alakítottak át. A szegedi zsidó közösség számára a századvégen azonban már ez a zsinagóga is kicsinek bizonyult, így az 1890-es évek végén megkezdődtek egy jóval nagyobb templom építésének előkészületei, majd 1903-ban felavatták a szomszédos telken felépült „új” („nagy”) zsinagógát.

A zsinagógaépület már nem szolgál vallási célokat. A szép háromhajós épület elég sokáig magára volt hagyva, azonban a felújítási munkálatok után már a kultúra, a színház játssza a zsinagóga falai között a főszerepet.